Kicsit több

Ma kicsivel több dolog történt velünk, nem volt ez a nap sem valami extra csodás, vagy érdekes, de mégis leírom:) Szóval kiértünk, útközben mentünk kutyakaját venni, szárazat és konzervet is, amint kiértünk kaptak is, hisz nagyon éhesnek tűntek. Előtte még Kókusszal gyakoroltam a gurulást, Zsömivel meg a legyilkolászást, és naagyon jó mindkettő a saját feladatában:) Le is akartam fényképezni, de késő volt, hisz a drága jó fényképezőt este kinthagytam a bárszéken, sajnálatos módon leesett, és az eső pedig eeegész éjszaka potyogott rá...bekapcsolt, de fekete képernyőt láttam, stb.:( De legalább van egy indok arra, hogy új fényképezőt vegyünk! Meg egy új arra, hogy ne... szóval előrébb nem jutottam xĐĐ egy fényképező minuszba vagyok, pedig nagy kár érte, ez volt a "kutyafényképezőm", sok szép képet csináltam vele... no de mindegy. Utána elmentem kistesómmal csokit venni a közeli boltba, de olyan nagy volt a választék... (tudniillik 2 féle csoki volt, epres meg banános...) visszaértünk, utána rá vagy 2 órával elmentünk egy kis körre Zsömivel. Nem szoktam vele sétálni sajna, mert tele van az utca hülye dögökkel és még hülyébb gazdáikkal, akik nem értik, "miért kell hurcolászni azt a hülye dögöt, úgyis csak felhergelem a többi kutyát". A második fele nagyon is igaz, támadnák meg a Zsömmöst, de szerencsémre nem nagyon figyel rájuk, egyszer egy nem ugató palotapincsi után érdeklődött, utána pedig a Gonosz névre hallgató bichon frisé után. A bichonnak le akarta pisilni a fejét, de elhúztam, mert mostanság megakadályozok minden jelölést, ami nem helyénvaló. Buszra szeretném majd szoktatni, hogy el tudjunk menni ide-oda. Visszaértünk, megjöttek unokatesómék, aki úgy az arcába bújt Zsöminek, meg gyömöszkélte (2 éves), Zsömm meg tűrte-tűrte:) Olyan édesek voltak, anya le is akarta fényképezni, csakhogy drága édes testvérem belemászott a képbe, és uncsitesómnak sem volt több kedve Zsömmöt gyömszikélni. Miután elmentek, még egyet sétáztunk, apa, két tesóm, én, Zsömi. Elvileg Kókuszt is akartuk vinni, de megmakacsolta magát, és nem engedte magára rakatni sem a nyakörvet, sem a pórázt. Így csak 5en mentünk, Mira fogta Zsömit, apa drága robogón jött...:D Visszaértünk, utána elmentünk a temetőbe, és vissza haza. Ez sem volt valami hűdenagy beszámoló, de hát tényleg unalmasak mostanság a napjaink!